Külföldi események


Közel egy hónap múlva esedékes a francia elnökválasztás első fordulója, melynek központi kérdése, hogy a szélsőjobboldali Marie Le Pen megszerzi-e a győzelmet. A legfrissebb felmérések szerint Le Pen fej-fej mellett áll a korábbi szocialista, jelenleg függetlenként induló Emmanuel Macron mellett, 25-25%-os támogatottság mellett. Harmadik helyen áll a botrányba keveredett Francios Fillon kevesebb, mint 20%-kal, őt követi Benoit Hamon és Jean-Luc Mélenchon. Az 5 vezető jelölt első nyilvános TV vitája ma este 21 órától kezdődik.

 

Noha a felmérések szerint a második fordulóban Le Pen simán kikapna, a 2016-os politikai fordulatok tükrében ez korántsem vehető készpénznek. Donald Trump győzelme, vagy a brexit szavazás kimenetele szintén meglepetést okozott a pollok ismeretében, így a francia elnökválasztás második fordulója is nem várt kimenetelhez vezethet. Vajon Le Pen győzelme milyen változásokat hozna? A potenciális Frexittel széteshet az eurózóna? A Commerzbank legfrissebb elemzése ezt a kérdéskört vizsgálta részleteibe menően.

 

Marie Le Pen eddigi kampányában már világossá tette, hogy nagyobb szabadságot kíván elérni Franciaországnak monetáris, pénzügyi, biztonsági és bevándorlásügyi döntésekben is. Le Pen első intézkedései között szerepelhet a francia függetlenségről való népszavazás kiírása.

 

Amennyiben sor kerülne a népszavazás kiírására, úgy egyre valószínűbb lehet a Frexit. A piaci reakció vélhetően még hevesebb lenne, mint a brexit szavazás eredményekor volt, ugyanis a Frexit nem csak az Európai Unióból való kilépést, de ezzel együtt a monetáris unió felhagyását is magával vonná. Ezzel együtt a franciák ismét bevezethetik a frankot, amely jelentős értékvesztést könyvelhet el az euróval szemben is, nem beszélve az állami adósság elinflálódásáról.

 

A brexittel szemben a francia kilépés, és az általa gerjesztett hullámok nem állnának meg az országhatárnál. Franciaország az eurózóna és az Európai Unió gazdaságának egyik alappillére. A Frexittel a valutaövezet is veszélybe kerülhet, nem beszélve arról, hogy Európa szerte erősödnének az eurószkeptikus pártok. A folyamat akár a monetáris unió szétszakadásához vezethet.

 

A Frexitről és annak hatásairól bővebben ebben a blogbejegyzésünkben olvashatnak.

 

Kedd délelőtt ismerhetjük meg a brit inflációs számokat februárra vonatkozóan. A fogyasztói árindex változása a várakozások szerint átlépheti a jegybanki célszintet (2%) az előző év februárjához képest, azonban korábban a Bank of England részéről leszögezték, hogy a brexit miatt most a munkahelyek védelme, és a gazdasági növekedés elősegítése a prioritás, így tolerálni fogják az infláció átmeneti emelkedését, nem fognak kamatemeléssel reagálni. A maginfláció a konszenzus szerint 1,6%-ról 1,8%-ra emelkedhet. A brit jegybank múlt héten tartott kamatdöntő ülést, ahol változatlanul, 0,25%-on hagyták az alapkamatot, a 9 tanácstag közül 1 tag voksolt kamatemelésre az emelkedő infláció miatt.

 

Hazai események


Kevés piacmozgató hírre számítunk a héten a magyar piacon. A tőzsdei blue chipek közgyűlési meghívóit böngészve találhatunk érdekességeket, így megérkezett már az OTP hivatalos osztalékbejelentése, hasonlóan tesz majd a héten a Richter is. A MOL határozatai javaslatában több részlet szerepel majd arról, hogy pontosan mit is takar a meghívóban szereplő 9-es pont: „Döntés az „A” sorozatú törzsrészvények névértékének módosításáról és az Alapszabály 7.2., 10.1 és 10.4 pontjainak kapcsolódó módosításáról.” A magyar naptár a jövő hét kedden esedékes jegybanki kamatdöntéssel élénkül majd meg, hiszen ekkor tekinti át a jegybank decemberi intézkedésének hatásait: december végén a Magyar Nemzeti Bank 750 milliárd forintban határozta meg a 3 hónapos betéti eszköz felső limitértékét 2017 első negyedévére vonatkozóan.