Közel egy hónap múlva esedékes a francia elnökválasztás első fordulója, melynek központi kérdése, hogy a szélsőjobboldali Marie Le Pen megszerzi-e a győzelmet. A legfrissebb felmérések szerint Le Pen fej-fej mellett áll a korábbi szocialista, jelenleg függetlenként induló Emmanuel Macron mellett, 25-25%-os támogatottság mellett. Harmadik helyen áll a botrányba keveredett Francios Fillon kevesebb, mint 20%-kal, őt követi Benoit Hamon és Jean-Luc Mélenchon. Az 5 vezető jelölt első nyilvános TV vitája ma este 21 órától kezdődik.

 

Noha a felmérések szerint a második fordulóban Le Pen simán kikapna, a 2016-os politikai fordulatok tükrében ez korántsem vehető készpénznek. Donald Trump győzelme, vagy a brexit szavazás kimenetele szintén meglepetést okozott a pollok ismeretében, így a francia elnökválasztás második fordulója is nem várt kimenetelhez vezethet. Amennyiben Le Pen és Macron küzdene meg a második fordulóban, úgy jelenleg 62%-os az utóbbi politikus győzelmi esélye, míg Le Pen és Fillon küzdelmében 58%-os valószínűséggel Fillon kerülne ki győztesként. Ha figyelembe vesszük a Fillon ellen indított eljárásokat, valamint azt, hogy a konzervatív szavazók mennyire támogatnák Macront, akkor Le Pen bukása nem borítékolható. De vajon Le Pen győzelme milyen változásokat hozna? A potenciális Frexittel széteshet az eurózóna? A Commerzbank legfrissebb elemzése ezt a kérdéskört vizsgálta részleteibe menően.

 

Marie Le Pen eddigi kampányában már világossá tette, hogy nagyobb szabadságot kíván elérni Franciaországnak monetáris, pénzügyi, biztonsági és bevándorlásügyi döntésekben is. Le Pen első intézkedései között szerepelhet a francia függetlenségről való népszavazás kiírása. Ugyanakkor erről az elnök egyszemélyben nem dönthet. A francia alkotmány 11. cikkelye értelmében három különböző esetben rendelheti el az elnök népszavazás kiírását: ha a kormány jóváhagyja, vagy ha a parlament alsó- és felsőháza jóváhagyja, vagy ha mind a két ház 20%-20%-a, illetve az elektori listán szereplő szavazók 10%-a támogatja azt. A referendum tartalmától függően a francia alkotmánybíróság is elkaszálhatja azt, amely minden kétséget kizáró szakértői véleményt kérhet, mielőtt népszavazást írnának ki az adott témában. Emellett a francia alkotmányt is módosításra szorulhat, hiszen a 88. cikkely első pontja szerint Franciaország az Unió tagja.

 

Amennyiben sor kerülne a népszavazás kiírására, úgy egyre valószínűbb lehet a Frexit. Noha pontos felmérések nem készültek erre vonatkozóan, de az Európai Bizottság jelentése szerint az EU megítélése negatív a francia választok körében. Csak az osztrák, a ciprusi és a görög választók elégedetlenebbek az Unióval kapcsolatban. A piaci reakció vélhetően még hevesebb lenne, mint a brexit szavazás eredményekor volt, ugyanis a Frexit nem csak az Európai Unióból való kilépést, de ezzel együtt a monetáris unió felhagyását is magával vonná. Ezzel együtt a franciák ismét bevezethetik a frankot, amely jelentős értékvesztést könyvelhet el az euróval szemben is, nem beszélve az állami adósság elinflálódásáról. A francia állampapírokból és egyéb eszközökből nagymértékű tőkekiáramlás indulhat (capital flight), amely még tovább szélesítené a Le Pen-rést (a francia és német állampapír-hozamok közti rés). Utóbbinál csak olaj lenne a tűzre, ha a Frexittel a nagy hitelminősítők is rontanák a francia államadósság besorolását, újabb eladási hullámot keltve a francia eszközöknél. Emlékeztetőül, a francia államadósság 60%-a külföldi befektetők kezében van. Ebbe a forgatókönyve a francia bankválság is beleillik, a bankcsődök megelőzésért tőkekontrollt vezethet be a kormány, de így is több intézmény zárhat be.

 

A brexittel szemben a francia kilépés, és az általa gerjesztett hullámok nem állnának meg az országhatárnál. Franciaország az eurózóna és az Európai Unió gazdaságának egyik alappillére. A Frexittel a valutaövezet is veszélybe kerülhet, nem beszélve arról, hogy Európa szerte erősödnének az eurószkeptikus pártok. A folyamat akár a monetáris unió szétszakadásához vezethet. Marie Le Pen győzelme és a Frexit szavazás kiírása már önmagában kisebb sokkot okozhat a piacokon, különösen a bankrészvények, valamint a francia és periféria országok államkötvényei tekintetében.

 

Az Európai Központi Bank az esetleges újabb válság megelőzésének érdekében aktiválhatja a 2012 szeptemberében elfogadott OMT programját. Az OMT program felhatalmazza arra a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBÉR), hogy a másodlagos piacon az euróövezet tagállamainak államkötvényeit felvásárolja bizonyos esetekben, válságot megelőző jelleggel. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a bajban lévő tagország az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) mentőalaphoz forduljon segítségéért, melynek feltétele bizonyos gazdaságpolitikai döntések meghozatala (lásd Görögország). Az ESM iránymutatását minden bizonnyal támadásként értelmezné Le Pen, melyet elutasítana, így nem valószínű, hogy az EKB mankót nyújthat Franciaországnak még a kilépés előtt. Sokkal inkább Olaszország az, amely a kötvényhozamok elszállása esetén kérheti az EKB segítségét. Ugyanakkor az EKB-nak nem maradt nagy mozgástere az olasz kötvényeknél, hiszen több mint 25%-os tulajdonos így is és vészesen közelít a 33%-os tulajdonosi limithez. Összefoglalva, a francia elnökválasztás és annak kimenetele az Európai Unió és az eurózóna jövőjét is meghatározhatja, amely nagyobbat szólhat, mint a brexit.

 

A Commerzbankkal szemben kevésbé pesszimista előrejelzést adott ki a londoni központú Algebris Capital. Meglátásuk szerint Le Pen győzelme esetén is csupán 14%-os a valószínűsége annak, hogy ténylegesen sor kerüljön a Frexitre. Az Algebris úgy számol, hogy Le Pen protekcionista politikája az Uniós tagság újratárgyalására, valamint az importvámok felállítására korlátozódna anélkül, hogy elveszítené uniós és eurózónás tagságát Franciaország. Más kérdés, hogy ezt milyen formában vihetik véghez az alkotmány módosítása nélkül. Marie Le Pen gazdasági programja 2018-ra már több, mint 2%-os GDP növekedést céloz meg, melyet elsősorban a kis-és középvállalatok adóterheinek levágásával, illetve az alacsonyabb jövedelműek személyi jövedelemadójának mérséklésével érne el.

 

Az Algebris szerint már a referendum kiírása is falba ütközhet, mivel a szélsőjobboldali párt várhatóan nem fog többséget szerezni egyik parlamenti házban sem. A francia alsóházban jelenleg 2 helyet tudnak a magukénak, a szenátusban pedig jelenleg nincs delegáltjuk, végső soron Marie Le Pen elnökválasztási győzelme ellenére sem érnék el az egyszerű többséget. Ráadásul a felsőházban csak a képviselők egyharmadát választják újra háromévente, így a szenátusi többség elérése leghamarabb 2020-ban lehetséges. A kétkörös parlamenti választások június 11-én és 18-án esedékesek.