Kínos helyzetbe kerülhet az Exxon, miután több nagy amerikai olajcéggel is Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetése ellen álltak ki. Az ügy azért érdekes, mert az Exxontól elcsábított Rex Tillerson lett a külügyminiszter Donald Trump kormányában, az elnök pedig szintén ellenzi a szankciós törvény elfogadását. Tillerson az Exxonnal való szakítás után megígérte, hogy az érdekkonfliktusoktól teljesen elzárkózik. Ugyan Tillerson nem nyilvánította ki egyértelműen a véleményét a szankciókat illetően, de a még júniusban tett kongresszusi felszólalásából azt olvashattuk ki, hogy nem támogatja a törvény kongresszusi elfogadását.

Ez utóbbi szintén érdekes. A törvénytervezet már egy ideje vándorol a felsőház és az alsóház között, a kiigazítások után pedig elsöprő többséggel, 98%-os támogatottsággal szavazta meg a Szenátus. A labda most az alsóház térfelén pattog, de erről legkorábban jövő héten születhet döntés, ugyanis a kongresszus ezen a héten szabadságon van. A késésnek meg lesz az ára, hiszen így már biztosan nem lép életbe a G20-as csoport pénteki találkozójáig. A Szenátus azt szerette volna elérni, hogy a törvénnyel az amerikai fél keményebben léphetne fel az oroszokkal szemben, de erre minden bizonyára nem kerül sor.

Az Exxon a Chevron és más amerikai olajkitermelő társaságok azzal indokolták lépésüket, hogy a szankciók a globális olaj-és gázkitermelést vetnék vissza, sértve a működésüket. Az amerikai kongresszusban a törvénytervezet támogatói pedig azzal érveltek, hogy ez lenne Oroszország büntetése a tavalyi választásokba történő beavatkozásért.