Kevés szektorral szemben változik olyan hirtelen a befektetői hangulat, mint a technológia: a túlnyomórészt iparági részvényeket tömörítő Nasdaq Composite index idén január eleje és június 8-a között 17,44%-kal került feljebb, jócskán meghaladva ezzel a tengerentúli részvénypiac egészét lekövető S&P 500 8,71%-os emelkedését. Azonban a tech papírok menetelése részben egy szűkebb, nagyobb cégekből álló csoporthoz volt köthető, nem csoda tehát, hogy az ezek fundamentumaival és értékeltségével kapcsolatos kérdések gyorsan piaci pánikhoz vezettek – a Nasdaq illetve az S&P 500 technológiai szektorindexe rendre 2,2 illetve 4,2%-kal esett napon belül június 9-én.

 

Mi áll a júniusban indult eladási hullám mögött? Vajon meddig maradhatnak nyomás alatt a technológiai cégek? Milyen a fundamentális kép és mi várható az év második felében? Cikkünkben ezekre a korántsem egyszerű kérdésekre keressük a választ.

 

Lufit fújtak?

 

A Trump-adminisztráció választási ígéretei – az infrastrukturális beruházásoktól az egészségügyi reformokon át egészen az adórendszer átalakításáig – úgy tűnik gyenge lábakon állnak, ez pedig az erősödő növekedési és inflációs dinamikán alapuló Trump-trade stratégia végét jelenti. Az áprilisi becslés szerint az USA gazdasága 0,7%-kal növekedett évesített alapon az idei első negyedévben, mely jócskán elmaradt mind az ezt megelőző három hónap 2,1%-os dinamikájától, mind pedig a Reutersnek nyilatkozó közgazdászok 1,2%-os várakozásától. A kiábrándító adat mögött a gyenge belföldi fogyasztás állt, mely a ”legfontosabb része az USA gazdaságának” Naeem Aslam szerint, így a tengerentúlon a korábban vártnál hosszabb ideig maradhat fent a FED támogató monetáris politikája. Az áprilisi adatközlést követően a ThinkMarkets elemzője elmondta: ”A FED addig biztosan nem lép a fékre, amíg a fogyasztók nem nyúlnak gyakrabban a pénztárcájukhoz”.

 

Egy ilyen alacsony belföldi növekedéssel jellemezhető időszakban a befektetők leginkább olyan papírok után kutatnak, amelyek a nyomott volatilitás mellett erősebb növekedési kilátásokat is kínálnak mint a gazdaság egésze, jellemzően export kitettségen keresztül. A gyakorlat igazolja az elméletet: A Goldman Sachs által követett hedge fundok jelentős része nagy pozíciót épített ki az úgynevezett FAANG-részvényekben – a rövidítés a Facebook, Apple, Amazon, Netflix és a Google kezdőbetűiből áll össze – miközben a Bank of America elemzői szerint 2017-ben a technológiai fókuszú befektetési alapok nettő tőkebeáramlása 15 éves csúcsra emelkedhet.

 

Ez a hatalmas pénzmozgás könnyen elkövethető az árfolyamokban: Az alábbi grafikonon jól látszik, milyen élesen elvállt egymástól a teljes S&P 500 (kék vonal) és a technológiai szektorindex (piros vonal) teljesítménye az év eleje óta. Az iparági vállalatok részvényei a magas piaci kapitalizáció miatt nagy súllyal szerepelnek az S&P 500 indexben – a Siblis Research adatai szerint a rendre második, illetve harmadik pénzügyi, illetve egészségügyi szektor 14,79%-os, illetve 12,84%-os súlya jócskán elmarad a tech szektor 19,75%-os részarányától, ez utóbbi ráadásul historikusan emelkedő trendet mutat. Ezek alapján nem meglepő, hogy az IT cégek menetelése nélkül a tengerentúli részvénypiac teljesítménye korántsem nevezhető acélosnak. A technológiai és a telekom vállalatok papírjait nem tartalmazó S&P 500 Ex-Information Technology & Telecom index (zöld vonal) 2017-ben mindössze 7,3%-kal került feljebb, mivel pedig a telekommunikációs szektor idén 10,74%-ot esett, jól látszik, hogy az IT papírok nélkül a tengerentúli részvénypiac gyakorlatilag egyhelyben toporogna.

 

 

Az S&P 500 index 2017-es emelkedéséért szinte kizárólag a technológiai cégek felelősek. Az indexben az általuk képviselt súly közel 20%-ra emelkedett – ez a dotcom lufi óta egy szektornak sem sikerült.

 

FAANG pánik

 

Június elejére egyre több neves elemző kezdte kongatni a vészharangot, szerintük ugyanis nem csak a technológiai cégek, hanem a teljes amerikai részvénypiac értékeltsége került messze a valós fundamentumoktól. Ezt a nézetet támaszthatja alá, hogy az utóbbi idő politikai felfordulása – elég csak az elmúlt két év 4 brit szavazására, Trump megválasztására vagy a francia elnökválasztás kiélezettségére gondolni – ellenére a főbb tengerentúli benchmarkok rekordmagasságban mozognak. Nem mindenki látja azonban a piacot túlértékeltnek: Jeremy Grantham, a GMO befektetési cég alapítója szerint az amerikai részvénypiac egy tartósan magas értékeltséggel jellemezhető időszakhoz érkezett, tehát van még út a további emelkedéshez. Grantham egy, a Financial Times-nak június elején adott interjúban elmondta: ”Pályafutásom során nem egy árfolyambuborékot láttam már, ez azonban más.” A jellemzően pesszimista, értékalapú befektető szavaira érdemes figyelni, Grantham ugyanis – sokakkal ellentétben – előre látta a japán részvénypiaci buborékot, a dotcom lufit illetve az amerikai lakáspiac összeomlását.

 

A hozzá hasonló véleménnyel rendelkezők szinte sokkot kaphattak, amikor június 9-én, pénteken szinte minden előzetes jel nélkül zuhanórepülésbe kezdtek a fontosabb tech papírok. A június 8-i csütörtöki zárásig idén legalább 25%-ot emelkedő FAANG papírok mindegyike eladói nyomás alá került, napon belül az Apple 4,2%-ot, a Facebook 4,1%-ot, a Netflix pedig 5,8%-ot esett. Még a kevésbé ciklikus üzleti modellel rendelkező Microsoft papírjait is beadták, a zuhanás itt 3,9%-os volt. Az olyan cégek pedig, mint például az Nvidia, melyek részvényárfolyama a ”fekete péntek” előtt közel 50%-kal került feljebb idén – a Citron Research elemzője Andrew Left szerint gyakorlatilag ”kaszinózást” láthattunk 2017-ben – nem úszták meg ennyivel: A chipgyártó 10%-os esése korántsem nevezhető átlagosnak. A pánik a nagyobb cégek felől gyorsan terjedt a kevésbé ismert vállalatok irányába, melynek hátterében egyrészt az ismertebb részvények által kínált viszonylagos stabilitás, másrészt a kiterjedt beszállítói hálózatok állnak. A nap végére a Nasdaq és az S&P 500 rendre 1,8%-kal illetve 2,02%-kal került lejjebb, az amerikai technológiai cégek piaci értékéből pedig egy jókora szelet, 160 milliárd dollár tűnt el.

 

Június 9-én péntek délelőtt még mindenkori csúcsa közelében állt a Nasdaq Composite. Ami ezek után történt, arra kevesen számítottak: Az index napon belül 3,2%-ot zuhant és végül 1,8%-os mínusszal fejezte be a kereskedést.

 

Mi áll az események mögött?

 

A Goldman Sachs elemzése szerint egy Facebook, Apple, Amazon, Microsoft és Alphabet részvényekből álló portfolió realizált volatilitása alacsonyabb lenne, mint például a historikusan defenzívnek számító közművek vagy tartós fogyasztási javak szektor esetében – vagyis a nagy tech cégek papírjai a közelmúltban egyfajta menedékké váltak.

 

Több elmélet is van arról, hogy miért alakult ki ez a piaci vérengzés, fontos azonban leszögezni, hogy jelen cikk írása idején nincs elemzői konszenzus a témában. Peter Cecchini, a Cantor Fitzgerald elemzője elmondta: ”Egy teória szerint a tech szektor egyszerűen túlvetté vált az idei rali után, a piaci szereplők most pedig a pénzügyi cégek papírjaihoz, illetve egyéb eszközökhöz nyúlnak alternatívaként.”

 

Dennis DeBusschere, az Evercore ISI portfolió-stratégiáért felelős vezetője elmondta, hogy az iparági vállalatok impozáns profitnövekedése a jövőben nehezen lehet fenntartható, ez pedig sok befektetőt aggaszt. Emellett az alacsony kamatok korszakának vége is fontos tényező, ez ugyanis a fentebb említett pénzügyi szektor malmára hajthatja a vizet. Az eladói nyomást valószínűleg tovább erősíthették a befektetési alapok és ETF-ek: A Nasdaqot lekövető PowerShares QQQ Trust ETF papírjaiból június 9-én kora délutánig a hosszú távú átlagos volumen háromszorosa cserélt gazdát.

 

Mi várható az év hátralevő részében?

 

A befektetők pozícióváltása valószínűleg már egy ideje érett, a technológiai szektor értékeltsége ugyanis több mutató alapján is historikus értékeket közelített. Az iparági átlag P/S (price to sales) ráta az eladói hullám előtti több mint négyszeres értéke megegyezett a 2001-es, dotcom a lufi idején látottal, miközben az amerikai növekedési papírok és a globális, biztos osztalékot fizető részvények értékeltségi hányadosa is 2000-es szintekhez ért. Ezek alapján a mostani korrekció lecsendesedése után ismét árfolyam-emelkedés jöhet, melyet a tech szektor a várakozások szerint dinamikus profitnövekedése támogathat.

 

Egy másik narratíva szerint azonban egy nagy szektorális átrendeződésnek lehetünk szemtanúi, melyet a különböző szektorindexek júniusi teljesítménye mutat csak meg igazán: Az IT papírok 2,75%-os esésével szemben a pénzügyi szektor 6,3%-os dinamikája áll. A bankpapírok reflektorfénybe kerülését a FED júniusi stressztesztjének eredménye támogatja, ugyanis 2011 óta most először fordult elő, hogy egyetlen fontosabb pénzintézet sem bukott meg a vizsgán. A FED jóváhagyta a bankok megemelt sajátrészvény-visszavásárlási és osztalékfizetési terveit – több pénzintézet, köztük a Citigroup és JPMorgan akár profitjuk 100%-át is kifizetheti részvényeseiknek. Ez a továbbiakban is erős indok lehet a bankpapírok vásárlása mellett, a tech részvények tehát valamelyest veszítenek majd fényükből.

 

Összességében tehát nehéz pontos szektor szintű előrejelzést adni. Fontos lehet inkább az egyes részvényeket önállóan nézni és a megvizsgálni a fundamentális sztorit, itt sok esetben találunk pozitív képet: Az Amazon a Whole Foods felvásárlásával fontos fizikai jelenlétre, illetve egy értékes fogyasztói bázisra tesz szert; a Microsoft pozíciója folyamatosan javul a felhő-üzletágban; az Apple befektetői pedig az idén tízéves iPhone-tól várnak csodát. Érdemes lehet megvárni a júliusban induló második negyedéves gyorsjelentési szezont – addigra nem csak a legfrissebb bevétel- és profit számokat ismerjük meg, de valószínűleg a rövidtávú korrekció is véget ér.